Tata látnivalók, programok. Az alábbi térképen feltüntettük panziónk közelében található látnivalókat, látványosságokat, éttermeket, büféket, bárokat, kávézókat.
A Mamutfenyő Panzió felirat melletti ikonra kattintva láthatja a kategóriákat!
Tata és környéke évszázados hagyományokkal rendelkeznek. Egész évben számos látnivalóval, színes programokkal és rendezvényekkel várják az ide látogatókat.
Tata város története mintegy 700 évre tekint vissza. Fénykorát a középkorban Luxemburgi Zsigmond és Hunyadi Mátyás királyok idején élte. Sorsa a 18. századtól szorosan összefonódott a gróf Eszterházy családéval, mely kor emlékei ma is tovább élnek épületeiben, sajátos barokk arculatában.
A Tatai vár, Tatán az Öreg-tó partján található vízi vár. A tatai várat Luxemburgi Zsigmond király építtette a 1397-1409 között. A Zsigmond által emelt négyzetes alaprajzú, négy saroktornyos, belső udvaros várnak ma csak déli szárnya, illetve a többi részének feltárt alapfalai láthatóak. A várat az 1470-80-as években Mátyás király újjáépíttette. 1945-ig az Esterházy család tulajdona volt.
Az Angolkertet 1783-ban Böhm Ferenc mérnök építette. A kert kialakításának kedvezett a feltörő források vize, a természeti környezet és a Cseke-tó. 1955-től természetvédelmi terület.
Látnivalói: Kazinczy pad, műromok, török mecset, kiskastély, pálmaház
A Kálvária-domb, Tatán a Kocsi utca mellett található domb, mely 166 méteres tengerszint feletti magasságával a város legmagasabb pontja. 1958 óta országos jelentőségű természetvédelmi terület. A domb Tata kilátóhelye is, ahonnan a belvárosra és az Öreg-tóra lehet rálátni. Látnivalói: Kálvária kápolna, Kálvária-szoborcsoport, Fellner Jakab kilátó, Víztorony
1984-ben létesítették, geológiai és paleontológiai (földtani és őslénytani) szempontból jelentős bemutatóhelyek közé tartozó hely a tatai Kálvária-domb Geológiai Természetvédelmi Terület. A geológiai szabadtéri múzeumban a földtanilátványosságokat mintegy hatszáz növénycsoportból álló telepített botanikai gyűjtemény egészíti ki. A park felső részén, fedett pavilonban, a kőkorszaki emberek által eszközkészítésre használt kovakőbányászatának bizonyítékait, az alsó parkban, kisebb szabadtéri bemutatón, hazánk hasznosítható ásványi nyersanyagkincseit tanulmányozhatja a látogató.
Római és középkori kőtár, Tata és környékének középkori élete, a tatai fajansz szép darabjai, valamint szakrális emlékek láthatók a múzeumban.
A környék római kori emlékei a vár földszintjén láthatók. A gyűjtemény egyik figyelemre méltó darabja az Almásfüzitőn előkerült II-III. századi, a római légiósok által használt díszpáncél-álarc.
A múzeum legszebb tárlata az épület lovagtermében látható, a kiállított tárgyak legérdekesebb darabja a felállított lovag alakos kályha. A múzeum legújabb, és talán legszenzációsabb látnivalója a római kori Brigetióból (a mai Komárom-Szőnyből) származó II. századi falfestmény rekonstrukciója. A több ezer apró vakolatdarabkából helyreállított terem egy nagyobb lakóház igényesen kialakított szobáját varázsolja elénk.
A helyi fazekasok mesterségét, életmódját bemutató gyűjtemény is várja az érdeklődőket a múzeumban. A nagy hagyományú tatai kerámia múltját a 18. századból származó fajanszedények, többek között a „rákos” tányér reprezentálja.
Athén és Berlin után Tata az egyetlen hely, ahol látható a Parthenón-fríz, amely az athéni Akropoliszban található Pallasz Athéné főtemplomot díszítette.
Az archaikus szobrászat legjelentősebb példái a mezítelen fiú és a khitont viselő lány szoboralakja. Paioniosz híres Niké-szobra mellett Polükleitosz Dárdavivője és a Szalagkötő atléta a görög demokrácia fénykorát jeleníti meg. Praxitelész munkája, a Hermész a gyermek Dionüszosszal című szobor a késő klasszikus görög művészetet szemlélteti.
A karzaton a hellenisztikus korszak jelentős alkotásai láthatóak. Kiemelkedik közülük az Odüsszeia témaköréhez kapcsolódó Laokoón-szoborcsoport. A látogatók megcsodálhatják a milói Vénusz szépségét is.
A gyűjteménynek a Nepomucenus malom barokk épülete ad otthont. Öt és fél ezer tárgyi emlék mutatja be a magyarországi németek történetét és néprajzát a Kárpát-medencének a törökök kiűzése után lakatlan területeire történt betelepítésektől kezdve a II. világháború utáni kitelepítések idejéig. A gyűjteményben főként bútorok, használati tárgyak, a paraszti kultúra hagyományos eszközei szerepelnek.
Az ácsolt haranglábat a kapucinus templom harangjának emelték 1763-ban. Éder József ácsmester munkája jellegzetes építmény, ma is eredeti helyén áll, és a város egyik szimbóluma.
A tó Tata közepén helyezkedik el, háromnegyed részben körülöleli a város, a déli és délnyugati oldalán erdős területek találhatók. A tavat tápláló Által-ér délkeleti irányból folyik be és öt ágon távozik észak felé a városon át. A tó kiemelt fontosságú vízi élőhely, ritka madárfajok a vonulási időszakban tömegesen megtalálhatók a tó környezetében. Ezenkívül számos tatai rendezvénynek nyújt helyszínt.
Az egész évben, szezonon kívül is látogatható Fényes Tanösvény egy tizennyolc állomással rendelkező ökoturisztikai útvonal, amely interaktív módon mutatja be a fürdő területének természeti kincseit. A tanösvényt a Látogatóközpont helyi élővilágot bemutató kiállításai és foglalkozásai egészítik ki.
A 31 hektáros, hangulatos arborétum terveit Kiss Miklós készítette 1953-ban, telepítése 1955-ben kezdődött. Az erdészeti arborétum fő látnivalói: a luc-, páfrány- és selyemfenyők. A ritka fenyők, ciprusok, cédrusok nemcsak látványt, de „illatélményt” is nyújtanak: a tűlevelűek gyantáinak illóolajai különleges légkört varázsolnak a látogató köré. Az arborétumban vadászház és halastó is található.
– Gyalog- vagy kerékpártúrák
Mamutfenyő Panzió | Agostyán
Mamutfenyő Panzió | Agostyán
Mamutfenyő Panzió | Agostyán